Veszélyes-e a napelem?

Mint ahogy az életben minden, ez is viszonyítás kérdése. Elsősorban induljunk ki abból, amit helyettesíteni szándékozunk a napelemekkel. Tehát a másik oldalon ebben az estben a szén és atomerőművek állnak.

A Solar Trade AssociationSolar Trade Association  tanulmányának köszönhetően most már rendelkezünk olyan dokumentummal, ami pontosan ezt vizsgálja.

A „Napenergia gazdaságok hatása a helyi biodiverzitásra” címmel készült, 53 oldalas összehasonlító tanulmány lényegi végkövetkeztetése az, hogy a napelem parkok működésük folyamán biológiai értelemben szinte nem is hagynak lábnyomot.

A kutatók véleménye alapján elmondható, hogy ezek a rendszerek még pozitív hatást is gyakorolhatnak a biológiai sokféleségre vonatkozó elvárásoknak a növény, valamint az állatvilág esetében, abban az esetben, ha készül megfelelő gazdálkodási terv az adott területre. Az is megállapítást nyert, hogy az Egyesült Királyságban a napelemek akár a fokozottan védett területeken is telepíthetők, ha a megjelenésük semmiféle tekintetben nem változtatja meg az élővilágot.

Vegyük sorra a napelemek legjelentékenyebb alkotóelemeit, mint az üveg, a szilícium, a műanyag, az alufólia szilícium, továbbá a réz meg az ón, és vizsgáljuk meg ezeket az anyagokat egyenként abból a szempontból, hogy mennyire károsak a környezetükre.

Üveg: Csökkentett vas tartalmú speciális üveg, amelynek az újra hasznosítása megoldott.

Szilícium: Erősen tisztított és kristályosított homok.

Műanyag: Háttér lap, ami rögzíti a szilícium lapokat, és szigetelés. A gyártótól függ, hogy milyen könnyen dolgozható fel, azonban minden esetben tűzálló és veszélytelen anyagról beszélhetünk.

Műanyagfólia: Szigetelésként funkcionál, és napelem panelenként mindössze pár grammról van szó. Ez az anyag szintén gyártótól függően újrahasznosítható.

Alumínium: Mint fémhulladék az erre szakosodott feldolgozó helyeken leadható és feldolgozható.

Réz és Ón: Újrafeldolgozható rézkábelek, és a forrasztási pontokon néhány gramm Ón fordul elő, ami minimális mennyiség, és veszélytelen is.

Nézzünk meg még egy tanulmányt a fenti témában, amely számokkal kifejezve mutatja meg, hogy a villamos energia tekintetében a földgázhoz viszonyítva a napelemekkel mennyi energia takarítható meg.

A napelemes energiatermelés összesített ökológiai lábnyoma

Egy átlagos angol állampolgár egy nap alatt összesen 5,7 kWh földgázt használ el, ami 20,52 MJ, tehát 0,28-nak felel meg. Ez 1 MJ-ra nézve 0,0136 gha-t jelent (Szalai, 2010). A monokristályos napelem négyzetmétere így 128,7 megtakarított gha-t, a polikristályos napelem négyzetmétere 140,4 gha-t, míg az amorf napelem négyzetmétere 43,9 gha-t jelent 15 év alatt 1 m2 felülettel számolva a földgázzal szemben. Az átlagos angol villamosenergia felhasználás 2,755 kWh/fő/nap, ami 0,36 gha-nak felel meg (Szalai, 2010). Az érték azért nagyobb egységnyi kWh-ra nézve a földgázénál, mivel a villamos energia előállítása jelentős energiabefektetést igényel. A monokristályos napelem esetében így 343,4 gha, a polikristályos napelemnél 374,7 gha, míg az amorf napelem 117,9 gha megtakarítást jelent 15 év alatt 1 m2 felülettel számolva villamos energiára nézve.

Következtetés

1 m2 mono-, illetve polikristályos napelem 15 éves élettartamot feltételezve 450-500 kg CO2-t takarít meg, míg az amorf szilícium napelem csupán 160 kg CO2 megtakarítására képes a földgáz felhasználáshoz viszonyítva. A mono- és polikristályos napelemek négyzetmétere így 120-140 gha megtakarítást jelent 15 év alatt, míg az amorf napelem esetén 44 gha-t.

Reméljük, sikerült választ adni néhány kérdésre, a napelemek környezetkárosító hatására vonatkozóan.

Tovább olvasnál a témában? A FraunhoferFraunhofer és a NRELNREL írásaiban sok hasznos adatot találsz!

Források:

comodo secure seal 76x26 transp

©2019 Smart Solar-Az intelligencia. All Rights Reserved.

estonian flag

Cookies make it easier for us to provide you with our services. With the usage of our services you permit us to use cookies.
Ok